Szervezeti és Működési Szabályzatunk

 

 

A Diákönkormányzat Szervezeti és

Működési Szabályzata

 

A Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát:

Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a fent megnevezett iskola tanulói, tanulóközössége által létrehozott DÖK szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza.

 

I. Általános rendelkezések

 

1. A DÖK legfőbb feladata, hogy az iskola diákjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

 

2. A DÖK tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre:

  • a házirendben, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogokra, kötelezettségekre,
  • a DÖK diákképviselettel kapcsolatos jogaira.

 

 

3. A DÖK a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is:

  • sportélet
  • túrák, kirándulások szervezése
  • kulturális programok szervezése
  • iskolaújság és iskolarádió segítése
  • tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.)

 

4. A szervezeti és működési szabályzatot a DÖK készíti elő, vizsgálja felül. Az SZMSZ-t a DÖK tagjai fogadják el, majd a tantestülethez kerül jóváhagyásra.

 

A DÖK működési feltételei

 

1. A DÖK működési feltételeit a fenntartó biztosítja.

2. Az Intézmény a fenntartó által rendelkezésre bocsátott keretek között biztosítja azt, hogy a DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhassa az Intézmény helyiségeit, berendezéseit úgy, hogy az Intézmény működése és a DÖK igényei összehangolhatók legyenek.

3. A DÖK a működéséhez szükséges forrásokat pályázati, vagy más úton elnyert eszközökkel is biztosíthatja.

4. A DÖK élén szavazati többséggel megválasztott DÖK vezetőség áll.

 

 A DÖK feladata, hatásköre

 

A DÖK feladat- és hatáskörét alapvetően a közoktatási törvény határozza meg. Jogszabályi előírások alapján a DÖK feladat- és hatásköre a következő:

A DÖK általános feladata, hogy

  • figyelemmel kísérje az ifjúsági, tanulói jogok érvényesülését,
  • megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat,
  • éljen a jogszabályban meghatározott jogaival,
  • ellássa a tanulók érdekképviseletét

 

 

II. A DÖK döntési jogköre

 

A DÖK döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményezési jogával a DÖK ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a DÖK döntésére nézve nem kötelező.)

  • saját működéséről,
  • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
  • hatáskörei gyakorlásáról,
  • egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
  • munkatervének elfogadásáról,
  • tisztségviselőinek megválasztásáról,
  • külső segítők felkéréséről,
  • szövetségekhez való csatlakozásról,A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja  [Ktv. 64. § (1) bek.].
  • pályázati anyag beadásáról.

 

III. Jogok és kötelességek

 

A. A DÖK vélemény-nyilvánítási jogköre

 

A DÖK véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja.

A DÖK vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre: [Ktv. 63. § (5) bek.].

  • a közoktatási Intézmény megszüntetésére,
  • átszervezésére,
  • feladatváltozására,
  • nevének megállapítására,
  • a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre.

 

B. A DÖK javaslattételi jogköre

 

A DÖK javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánításijogkörrel rendelkezik.

 

C. A DÖK egyetértési jogköre[Ktv. 64. § (2) bek.]:

 

A DÖK egyetértési jogköre azt jelenti, hogy a DÖK egyetértése nélkül nem hozható döntés.

Amennyiben a DÖK adott döntési javaslattal nem ért egyet, a döntés nem hozható meg. A

DÖK-nek tehát vétó joga van.

A DÖK egyetértési jogot gyakorolhat az alábbi esetekben akkor, ha az érinti a tanulókat is:

  • a házirend elfogadásakor és módosításakor[Ktv. 64. § (3) bek.].
  • az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor ésmódosításakor,
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

 

 

D. A DÖK kezdeményezési jogköre

A DÖK - a fenntartó egyetértésével - kezdeményezheti a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel.

A DÖK kezdeményezheti továbbá nevelőtestületi értekezlet összehívása

 

 

 

A DÖK tagjai:

  • A DÖK-öt az osztályokba tartozó tanulók alkotják.
  • A DÖK tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, egyénileg vagy választás
  • útján csatlakozott diákok.
  • A DÖK tagjait a tanulóközösségek egy évre választják (közösségenként minimum 1fő), általános, titkos és egyenlő választójog alapján, egyszerű szavazattöbbséggel. A
  • szavazást a tanulóközösség-vezetők vezetik le, a tanév kezdetekor.
  • A DÖK tagságot belépési nyilatkozattal, a névjegyzékbe való felvétellel és annakaláírásával kell igazolni. A DÖK tagság megszűnik kilépési nyilatkozat kitöltésével,illetve ha a tanulói jogviszony megszűnik, megbízatás lejártával.

 

A DÖK tagok feladatai:

  • Képviselni osztályuk érdekeit a DÖK-ben, közvetett módon az iskola vezetéseirányában.
  • Összegyűjteni az osztályukban felvetődő igényeket, problémákat és ötleteket, és azt továbbítani a DÖK illetékesének.
  • Tájékoztatniuk kell az osztályukat a DÖK munkájáról, döntéseiről,eredményeiről.
  • Részt venni a DÖK ülésein. Ha ez nem lehetséges, erről a DÖK vezetőségének valamely tagját előzetesen tájékoztatniuk kell és helyettesről kellgondoskodniuk.
  • Legjobb tudásuknak megfelelően meghozni a döntéseket, a vállalt feladatokathatáridőre végrehajtani.

 

A DÖK tagok jogai és kötelességei:

  • Elmondja véleményét, hozzászólását a DÖK ülésein,
  • Javaslatot tegyen a DÖK feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban.
  • Kérdést, javaslatot tehessen fel a DÖK vezetőségének, illetve tagjainak, arra érdemleges választ adni.
  • Értékelje a DÖK tevékenységét.
  • Aláírásgyűjtést indítványozzon az iskola diákjainak érdekeit érintő esetekben, majd a képviselők elé vezesse az ügyet, akik megvitatjákazt, majd döntenek arról.

 

A DÖK vezetőség (DV)

 

• a DÖK élén öt diák áll, tisztségviselőik:

  • elnök
  • titkár
  • 3 munkacsoport vezető

• a(z) elnök/vezetőség feladatai:

  • irányítsa a DÖK munkáját,
  • előkészítse a DÖK jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását,
  • vezesse az üléseket,
  • képviselje a DÖK-öt,
  • vegye igénybe a DÖK segítő pedagógus segítségét.
  • Legalább kéthetente együttes ülést tartson. Az ülésen a tagokon kívül bárki
  • részt vehet, akit a DV egy tagja meghívott.
  • Ülést a DV bármely tagja összehívhat, arra napirendet javasolhat.

• Részt vesz vagy képviselteti magát minden a DÖK által szervezett programszervezésében és lebonyolításában.

• Joguk van a DÖK kasszából pénzt felvenni és kötelességük azzal elszámolni.

• Csak a tagjai írhatnak alá a DÖK nevében.

• Az osztályképviselők választása és visszahívása:

• A DÖK tagjait minden tanévben szeptember 1. és 15. között az osztályok egytanévre választják, és erről a DÖK vezetőséget tájékoztatni kell.

• A képviselő visszahívásáról az osztályközösség vagy a DÖK vezetősége dönt,visszahívás esetén egy héten belül új képviselőt kell választania az osztálynak.

 

 

A Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógus

 A segítő pedagógus nem tagja a DÖK-nek, hanem az iskola nevelőtestülete, valamintaz intézmény vezetőjének megbízása alapján közreműködik a DÖK munkájában. Szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt.

1.   felügyeli a Diákönkormányzat működésének törvényszerűségét, jogszerűségét;

2.   segíti a tájékoztatást az igazgatóság, a tantestület és a Diákönkormányzat között, valamint továbbítja a Diákönkormányzat véleményét az iskolavezetés és a tantestület felé, és a lehetőséghez mérten képviseli azt;

  1. tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz a Diákönkormányzat ülésein

 

IV. A DÖK működési rendje

 

1. A DÖK munkaterve

• A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik, mely az adott tanévre vonatkozik.

• A DÖK a munkatervét a Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógussal, valamint az Intézményvezetővel történőegyeztetést követően határozza meg.

• A munkatervet a DÖK határozattal hagyja jóvá.

• A munkatervet minden tanévben legkésőbb október 15-ig kell elfogadni.

• A munkatervben nem szereplő ülések (ún. rendkívüli ülések) összehívásánakszükségességéről a vezetőség dönt.

• Rendkívüli ülések összehívását bármely DÖK tag, illetve az Intézményvezetőkezdeményezheti.

2. Az ülések

A vezetőség szükség szerinti gyakorisággal ülésezik

a)       Az ülést kezdeményezhetik:

  • az iskola igazgatója;
  • a diákelnök;
  • a diákelnök helyettesek;
  • a Diákönkormányzatot segítő tanár.

b)       Az ülések zártak, a megbeszélésről emlékeztető készül belső használatra.

c)       A vezetőség biztosítja az üléseinek kellő időben történő meghirdetését.

d)       A diákelnök gondoskodik a vezetőség képviseletéről a megfelelő fórumokon (pl.: iskolaszék, fegyelmi tárgyalás).

A DÖK ülése lehet nyilvános és zárt.

 

A jegyzőkönyv

  • A DÖK üléseiről indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét,
  • - a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű
  • - eredményét és a hozott döntéseket.
  • A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen
  • - jegyzőkönyvvezetőt választanak.
  • A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
  • - a napirend tárgyát,
  • - tanácskozás lényegét
  • A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányannemmel, illetve hányan tartózkodtak.
  • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hozott döntést.
  •  A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
  • - a jelenléti ívet,
  • - az írásos előterjesztéseket.
  • A jegyzőkönyvet a vezetőség és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
  • A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

Összeállította: Molnárné Porubszky Krisztina segítő tanár

Megszavazta: a Diámonkormányzat, 2015.09.22.