Szervezeti és Működési Szabályzatunk
A Diákönkormányzat Szervezeti és
Működési Szabályzata
A Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát:
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a fent megnevezett iskola tanulói, tanulóközössége által létrehozott DÖK szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza.
I. Általános rendelkezések
1. A DÖK legfőbb feladata, hogy az iskola diákjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
2. A DÖK tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre:
- a házirendben, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogokra, kötelezettségekre,
- a DÖK diákképviselettel kapcsolatos jogaira.
3. A DÖK a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is:
- sportélet
- túrák, kirándulások szervezése
- kulturális programok szervezése
- iskolaújság és iskolarádió segítése
- tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.)
4. A szervezeti és működési szabályzatot a DÖK készíti elő, vizsgálja felül. Az SZMSZ-t a DÖK tagjai fogadják el, majd a tantestülethez kerül jóváhagyásra.
A DÖK működési feltételei
1. A DÖK működési feltételeit a fenntartó biztosítja.
2. Az Intézmény a fenntartó által rendelkezésre bocsátott keretek között biztosítja azt, hogy a DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhassa az Intézmény helyiségeit, berendezéseit úgy, hogy az Intézmény működése és a DÖK igényei összehangolhatók legyenek.
3. A DÖK a működéséhez szükséges forrásokat pályázati, vagy más úton elnyert eszközökkel is biztosíthatja.
4. A DÖK élén szavazati többséggel megválasztott DÖK vezetőség áll.
A DÖK feladata, hatásköre
A DÖK feladat- és hatáskörét alapvetően a közoktatási törvény határozza meg. Jogszabályi előírások alapján a DÖK feladat- és hatásköre a következő:
A DÖK általános feladata, hogy
- figyelemmel kísérje az ifjúsági, tanulói jogok érvényesülését,
- megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat,
- éljen a jogszabályban meghatározott jogaival,
- ellássa a tanulók érdekképviseletét
II. A DÖK döntési jogköre
A DÖK döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményezési jogával a DÖK ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a DÖK döntésére nézve nem kötelező.)
- saját működéséről,
- a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- hatáskörei gyakorlásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- munkatervének elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról,
- külső segítők felkéréséről,
- szövetségekhez való csatlakozásról,A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja [Ktv. 64. § (1) bek.].
- pályázati anyag beadásáról.
III. Jogok és kötelességek
A. A DÖK vélemény-nyilvánítási jogköre
A DÖK véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja.
A DÖK vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre: [Ktv. 63. § (5) bek.].
- a közoktatási Intézmény megszüntetésére,
- átszervezésére,
- feladatváltozására,
- nevének megállapítására,
- a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre.
B. A DÖK javaslattételi jogköre
A DÖK javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánításijogkörrel rendelkezik.
C. A DÖK egyetértési jogköre[Ktv. 64. § (2) bek.]:
A DÖK egyetértési jogköre azt jelenti, hogy a DÖK egyetértése nélkül nem hozható döntés.
Amennyiben a DÖK adott döntési javaslattal nem ért egyet, a döntés nem hozható meg. A
DÖK-nek tehát vétó joga van.
A DÖK egyetértési jogot gyakorolhat az alábbi esetekben akkor, ha az érinti a tanulókat is:
- a házirend elfogadásakor és módosításakor[Ktv. 64. § (3) bek.].
- az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor ésmódosításakor,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor
D. A DÖK kezdeményezési jogköre
A DÖK - a fenntartó egyetértésével - kezdeményezheti a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel.
A DÖK kezdeményezheti továbbá nevelőtestületi értekezlet összehívása
A DÖK tagjai:
- A DÖK-öt az osztályokba tartozó tanulók alkotják.
- A DÖK tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, egyénileg vagy választás
- útján csatlakozott diákok.
- A DÖK tagjait a tanulóközösségek egy évre választják (közösségenként minimum 1fő), általános, titkos és egyenlő választójog alapján, egyszerű szavazattöbbséggel. A
- szavazást a tanulóközösség-vezetők vezetik le, a tanév kezdetekor.
- A DÖK tagságot belépési nyilatkozattal, a névjegyzékbe való felvétellel és annakaláírásával kell igazolni. A DÖK tagság megszűnik kilépési nyilatkozat kitöltésével,illetve ha a tanulói jogviszony megszűnik, megbízatás lejártával.
A DÖK tagok feladatai:
- Képviselni osztályuk érdekeit a DÖK-ben, közvetett módon az iskola vezetéseirányában.
- Összegyűjteni az osztályukban felvetődő igényeket, problémákat és ötleteket, és azt továbbítani a DÖK illetékesének.
- Tájékoztatniuk kell az osztályukat a DÖK munkájáról, döntéseiről,eredményeiről.
- Részt venni a DÖK ülésein. Ha ez nem lehetséges, erről a DÖK vezetőségének valamely tagját előzetesen tájékoztatniuk kell és helyettesről kellgondoskodniuk.
- Legjobb tudásuknak megfelelően meghozni a döntéseket, a vállalt feladatokathatáridőre végrehajtani.
A DÖK tagok jogai és kötelességei:
- Elmondja véleményét, hozzászólását a DÖK ülésein,
- Javaslatot tegyen a DÖK feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban.
- Kérdést, javaslatot tehessen fel a DÖK vezetőségének, illetve tagjainak, arra érdemleges választ adni.
- Értékelje a DÖK tevékenységét.
- Aláírásgyűjtést indítványozzon az iskola diákjainak érdekeit érintő esetekben, majd a képviselők elé vezesse az ügyet, akik megvitatjákazt, majd döntenek arról.
A DÖK vezetőség (DV)
• a DÖK élén öt diák áll, tisztségviselőik:
- elnök
- titkár
- 3 munkacsoport vezető
• a(z) elnök/vezetőség feladatai:
- irányítsa a DÖK munkáját,
- előkészítse a DÖK jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását,
- vezesse az üléseket,
- képviselje a DÖK-öt,
- vegye igénybe a DÖK segítő pedagógus segítségét.
- Legalább kéthetente együttes ülést tartson. Az ülésen a tagokon kívül bárki
- részt vehet, akit a DV egy tagja meghívott.
- Ülést a DV bármely tagja összehívhat, arra napirendet javasolhat.
• Részt vesz vagy képviselteti magát minden a DÖK által szervezett programszervezésében és lebonyolításában.
• Joguk van a DÖK kasszából pénzt felvenni és kötelességük azzal elszámolni.
• Csak a tagjai írhatnak alá a DÖK nevében.
• Az osztályképviselők választása és visszahívása:
• A DÖK tagjait minden tanévben szeptember 1. és 15. között az osztályok egytanévre választják, és erről a DÖK vezetőséget tájékoztatni kell.
• A képviselő visszahívásáról az osztályközösség vagy a DÖK vezetősége dönt,visszahívás esetén egy héten belül új képviselőt kell választania az osztálynak.
A Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógus
A segítő pedagógus nem tagja a DÖK-nek, hanem az iskola nevelőtestülete, valamintaz intézmény vezetőjének megbízása alapján közreműködik a DÖK munkájában. Szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt.
1. felügyeli a Diákönkormányzat működésének törvényszerűségét, jogszerűségét;
2. segíti a tájékoztatást az igazgatóság, a tantestület és a Diákönkormányzat között, valamint továbbítja a Diákönkormányzat véleményét az iskolavezetés és a tantestület felé, és a lehetőséghez mérten képviseli azt;
- tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz a Diákönkormányzat ülésein
IV. A DÖK működési rendje
1. A DÖK munkaterve
• A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik, mely az adott tanévre vonatkozik.
• A DÖK a munkatervét a Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógussal, valamint az Intézményvezetővel történőegyeztetést követően határozza meg.
• A munkatervet a DÖK határozattal hagyja jóvá.
• A munkatervet minden tanévben legkésőbb október 15-ig kell elfogadni.
• A munkatervben nem szereplő ülések (ún. rendkívüli ülések) összehívásánakszükségességéről a vezetőség dönt.
• Rendkívüli ülések összehívását bármely DÖK tag, illetve az Intézményvezetőkezdeményezheti.
2. Az ülések
A vezetőség szükség szerinti gyakorisággal ülésezik
a) Az ülést kezdeményezhetik:
- az iskola igazgatója;
- a diákelnök;
- a diákelnök helyettesek;
- a Diákönkormányzatot segítő tanár.
b) Az ülések zártak, a megbeszélésről emlékeztető készül belső használatra.
c) A vezetőség biztosítja az üléseinek kellő időben történő meghirdetését.
d) A diákelnök gondoskodik a vezetőség képviseletéről a megfelelő fórumokon (pl.: iskolaszék, fegyelmi tárgyalás).
A DÖK ülése lehet nyilvános és zárt.
A jegyzőkönyv
- A DÖK üléseiről indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét,
- - a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű
- - eredményét és a hozott döntéseket.
- A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen
- - jegyzőkönyvvezetőt választanak.
- A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
- - a napirend tárgyát,
- - tanácskozás lényegét
- A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányannemmel, illetve hányan tartózkodtak.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hozott döntést.
- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- - a jelenléti ívet,
- - az írásos előterjesztéseket.
- A jegyzőkönyvet a vezetőség és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
- A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
Összeállította: Molnárné Porubszky Krisztina segítő tanár
Megszavazta: a Diámonkormányzat, 2015.09.22.